Az egyszerűsített foglalkoztatásról
- Szóban is létrejöhet érvényesen a munkaviszony
A felek az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka alapjául szolgáló jogviszonyt azonban szóban is létrehozhatják. Habár a törvény az írásbeliséget nem teszi az érvényesség feltételévé, célszerű a későbbi viták elkerülése végett a törvény mellékletében található minta-munkaszerződést használni.
Fontos arra is rámutatni, hogy a felek megállapodásától függetlenül a munkaviszony ezen típusa az Mt. 202. paragrafusának (2) bekezdése alapján a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.
2. Nem érvényesülnek a vasárnapi munkavégzés korlátai
Az Mt vasárnapra érvényes korlátozásai az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka esetén nem érvényesek. Vasárnapra rendes munkaidő így nem csupán a jogszabályhely által körülhatárolt körben osztható be. Ezzel összefüggésben ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy a bérpótlék-fizetés szabályainak alkalmazása alól az Mt. nem ad általános felmentést egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka esetén. Gondosan meg kell tehát vizsgálni, hogy a munkavállaló bérpótlékra való jogosultsága fennáll-e.
3. Szabadság jár, de a kiadás módja szabad
Fontos tudni, hogy egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka keretében is jogosult a munkavállaló szabadságra. Az, hogy ezen belül mennyire, és hogyan jogosult a munkavállaló, már bonyolultabb kérdés. Az egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában a szabadság keletkezésének jogcímét az Mt. 115-121. paragrafusai szabályozzák, melyek ebben az atipikus munkavégzési formában is alkalmazandóak.
Elismeri tehát a törvény az alap- és pótszabadságok keletkezését. A szabadság kiadásának a szabályai – a szabadság megváltásának a kivételével – viszont már nem alkalmazandóak. Szabadsága tehát a munkavállalónak keletkezik, amit vagy kiadnak neki vagy nem. A szabadság keletkezésével, kiadásával, megváltásával kapcsolatos probléma megértéséhez szükséges meg egy jellemzőt kiemelni. Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés minden esetben határozott időre szóló munkaviszonyt jelent.
A határozott időre vonatkozó szabályok közül ugyanakkor éppen az Mt. 192. paragrafus (4) bekezdésében nevesített garanciális szabályok alkalmazásától lehet eltekinteni. Ebből az következik, hogy a munkaviszony munkáltatói jogos érdek nélkül is meghosszabbítható, illetve újra is létesíthető. Amennyiben a munkáltató kellően rövid időtartamú munkaviszonyokat hoz létre, abban az esetben a munkavállaló szabadságigénye, illetve szabadságmegváltás-igénye lényegében elenyészhet.
4. Rugalmasabb munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztással összefüggésben a másik könnyítés területe az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazhatósága. Alapesetben, általános munkarendben a munkaidőt hétfőtől péntekig az egyes munkanapokon egyenletesen kell elosztani. Ettől eltérni kizárólag munkaidő-keret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanakkor a munkáltató e nélkül is jogosult arra, hogy a munka-, illetve pihenőidőt „tömbösítse”, és úgy ossza be, illetve adja ki. A munkaidő-beosztással összefüggésben arra is rá kell mutatni, hogy amennyiben a munkáltató a törvény mellékletében található mintaszerződést alkalmazza a jogviszony létesítéséhez, abban az esetben a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó, az Mt. 134. paragrafusában rögzített szabályokat sem kell alkalmaznia
5. Csökkentett minimálbér fizethető
Az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme [Mt. 45. § (1)]. A törvény 136. paragrafusának (1) bekezdése ezzel összefüggésben kimondja, hogy a munkavállaló részére alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell kifizetni. Ennek mértéke 2016-ban havi bruttó 111 ezer, középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben pedig 129 ezer forint
Ez a kettősség egyszerűsített foglalkoztatás esetén is megmarad, azzal, hogy minimálbérként annak 85 százaléka, garantált bérminimum esetén pedig annak 87 százaléka fizetendő. Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén ráadásul írásbeli tájékoztatást sem kell adni a munkabér elszámolásáról a hónap 10. napjáig.
6. Korlátozások
Az alkalmi munkára érvényes korlátozások: alkalmi munkavállalással egybefüggően maximum 5 napot lehet valakit alkalmazni, azzal, hogy utána 2 nap pihenő idő illeti meg, majd ismét lehet alkalmazni maximum 5 napig stb.
Egy munkavállaló azonos munkáltatónál évente 90 napot dolgozhat ebben a formában.
Egy munkáltató évente 365 alkalmi foglalkoztatói kerettel rendelkezik. (Ha egy munkavállalót foglalkoztat 1 napon 1-gyel csökken a kerete, ha 2-t akkor 2-vel. Tehát a napok, és azb alkalmi munkavállalók létszámának szoprzatát kell figyelembe venni.
Ha a munkáltatónak 1-5 fő bejelentett rendes munkaviszonyban lévő létszáma van, akkor ez a keret 2×365=730/ év.
Az NAV tájékoztató kiemeli ugyanakkor, hogy amennyiben a munkáltatónak a kereten túlmenően több munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet további embereket, de már nem alkalmi munkásként, hanem teljes közteherfizetés mellett és a Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint.
