Az alvállalkozók, mint adóalap csökkentő tétel az

alvállalkozó az iparűzési adóban

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával)

a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia.

 Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve

 (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.

Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen a szerződés szövegének ismeretével és elemzésével lehet eldönteni. A válaszadásnál (egyszerűsítve) a következőket indokolt figyelembe venni.

Az új Ptk. XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít – a vállalkozási szerződés altípusaként – bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe. A kérdéses esetben felsoroltak nem ilyenek.

Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése – külön nem tipizált szerződések esetén – általánosabban is elmondható, hogy a vállalkozási szerződés eredménykötelemmel jár együtt, s a vállalkozót díj az eredmény elérése esetén illeti meg. A felsorolt eseteket egyenként szükséges vizsgálni. Sőt az iparűzési alapjának csökkentése ezen jogcím alapján akkor lehetséges, ha az adózó mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.

Kiemelendő, hogy az eredmény, produktum előállítása, elkészítése ugyanakkor nemcsak a vállalkozási, hanem például az adásvételi szerződésből is következik. A különbség a két szerződés között – leegyszerűsítve –, hogy a vállalkozási szerződésnél a tevékenységvégzés és annak eredménye a domináns, az előállítandó eredmény (ami termék vagy szolgáltatás formát ölt) tipikusan egyedi, az adásvételi szerződésnél ugyanakkor a meglévő (vagy akár a sorozatban gyártott) termék értékesítésén (nem a létrehozásán) van a hangsúly.

A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződések összehasonlításánál a megbízás jellemzője, a megbízott a tőle elvárható legnagyobb gondossággal látja el feladatát, a megbízási szerződéshez tehát nem eredménykötelem, hanem gondossági kötelem társul. A megbízott – ellentétben a vállalkozási szerződés szerinti vállalkozóval – nem vállal, jellemzően nem vállalhat garanciát „eredmény” elérésére. A megbízottat az ellenszolgáltatás (díj) akkor is megilleti, ha a tevékenysége nem jár eredménnyel. Tipikusan megbízási szerződések a szakértői szerződések.

Elvileg még felmerülhetne helyi adó törvény (Htv.) 52. §-ának 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások vizsgálata is. E szerint közvetített szolgáltatás az adóalany által a saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható. A beszerzett, közvetített szolgáltatást az egyébként nem „iparűzési adóalap-csökkentő” igénybe vett szolgáltatástól az különbözteti meg, hogy az első nem szükséges a vállalkozó saját teljesítményéhez, s ezért azt változatlan formában tovább tudja adni, és elkülönülten számlázza is. A közvetített szolgáltatás tehát elválasztható a saját teljesítményként nyújtott szolgáltatástól, az attól függetlenül nyújtható. Ez egyben azt jelenti, hogy a számlában a saját és a közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával indokolt feltüntetni.

Összefoglalva: